Miért nem klónozunk még embereket?

Ha csakis elviekben nézzük, úgy tulajdonképpen nyugodtan feltételezhetjük, hogy több mint 20 évvel az első emlős klónozása után a genetika tudománya van már azon a szinten, hogy akár emberekkel is lehetséges volna eredményesen kísérletezni. Ezt látszik megerősíteni, hogy Amerikában már létezik olyan szolgáltatás, amivel – persze horror áron - kedvenc háziállatainkat „másoltathatjuk le”, továbbá ebbe az irányba mutat az is, hogy nemrég kínai tudósok képesek voltak sikerrel klónozni majmokat. 

Mi hát a probléma?

 Elsősorban az, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a klónozás nagyon magas hibaszázalékkal működik csak, ami egy állatokkal foglalkozó kísérleti laborban is csak fenntartásokkal elfogadható. A Kínában sikeres majomprojekt egyik résztvevője, az őssejtkutató Yi Zhang elmondása szerint ahhoz, hogy sikeresen klónozni tudjanak két közönséges makákót, 63 anyára és 417 petesejtre volt szükségük és ezekből mindössze hat terhesség jött létre – írja a Futurism. Arról nem szól a fáma, hogy a két szerencsés egyed mellett mi lett a maradék néggyel. Pedig emberek esetében egy etikai bizottságot egészen biztosan mélyen foglalkoztatna ez a kérdés is.

A tudományos és etikai aggályokon felül sok helyütt a joggal is meg kellene küzdeni, ugyanis a világ 46 országában a klónozás minden formája be van tiltva, további 32-ben pedig csak a reproduktív célú – ez azt jelenti, hogy gyógyászati célra lehet szerveket klónozni, de teljes egészében embert vagy állatot tilos - klónozás van tiltólistán. Az USA 15 államában is érvényben van ez az utóbbi törvény, illetve három másik államban pedig tilos közpénzt felhasználni a klónozás kutatására.

Drága és nem is éri meg

 Ez azért jelent gondot, mert a genetikai sokszorosítás drága mulatság, ráadásul egyáltalán nem olyan dolog, amit csak úgy össze lehet ütni a sufniban, tehát állami szerepvállalás nélkül gyakorlatilag lehetetlen vele játszani, ha csak nem kerül elő valami Dr. Genya szerű őrült multimilliárdos, aki szereti jelentősen kockázatos befektetésekbe égetni a pénzét. Magyarán bárki is próbálkozna ilyesmivel, egészen biztos, hogy valamilyen felügyelőbizottság vizslató tekintete mellett lenne kénytelen dolgozni, akik az első haláleset/háromfejű kisfiú láttán bezárnák a bazárt és ha hatalmukban áll, kb. az örökkévalóság plusz egy évig tikosítanának minden adatot a projekttel kapcsolatban.

Tehát, nem csak azért nem klónozunk még embert, mert nem etikus, hanem azért sem – ismerve az emberiséget, ez a komolyabb akadály – mert per pillanat még senkinek sem éri meg.